Nyitottság, partnerség, szakmaiság - ezeket az értékeket akarja képviselni az RMDSZ szervében, a Szövetségi Küldöttek Tanácsában /SZKT/ az Új Erő frakció, vezetőjük, Borboly Csaba, helyettese Kereskényi Gábor. Tizenkilenc fiatal képviseli az erdélyi magyar ifjúsági szférát az RMDSZ miniparlamentjében, az SZKT-ban. Az Új Erő néven megalakított frakció 11 tagját a Magyar Ifjúsági Értekezlet jelölte erre a tisztségre. A további nyolc frakciótag belső választások nyomán, illetve az RMDSZ területi szervezetei küldöttgyűléseinek döntése értelmében került be a szervezetbe. A frakciófegyelem az Új Erőben egyrészt elvárás, másrészt pedig működő intézmény. /Cseke Péter Tamás: Konszenzusra törekednek a frakcióban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2003. szeptember 3.
Aug. 30-án Ifjúság és kisebbségpolitika címmel szervezett kerekasztal-megbeszélést Szatmárnémetiben a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés. A megnyitón Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a szakképzett fiatalok szerepének fontosságát hangsúlyozta. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja kiemelte az esélyegyenlőség biztosításának jelentőségét. Az RMDSZ-en belüli ifjúságpolitika, valamint a regionalizáció hiányára hívta fel a figyelmet Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) ügyvezető alelnöke. Kifejtette, hogy az RMDSZ ifjúságpolitikája kimerül a fiatal politikusok, ifjúsági vezetők integrálásában, de hiányzik a fiatal generációt érintő valós problémák feltérképezése, megoldása. A valós ifjúságpolitika komoly kutatási eredmények alapjain megfogalmazott kérdésekre ad választ. Ehhez pedig úgy országos szinten, mint az RMDSZ-en belül hiányoznak a megfelelő intézmények. Varga Attila jogász, parlamenti képviselő a diákjogok kodifikálásának szükségességéről beszélt. Az anyaországi ifjúság- és kisebbség-politikájáról tartott előadást Arató Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője. A MIÉRT és az RMDSZ viszonyáról tartott előadást Kovács Péter, a MIÉRT elnöke, aki szerint bár az RMDSZ-nek valóban nincs hatékony ifjúság-politikája, tudatosan törekszik annak kialakítására. /T. L.: Ifjúság és kisebbségpolitika. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./
2003. október 13.
Lakatos Péter, a Partium platform nevében és az aradi Szabadság-szobor kapcsán mondotta, hogy a román nacionalisták nem várt segítséget kaptak attól az Erdélyi Nemzeti Tanács nevét lejárató, farizeus ügyvivő asztaltársaságától, mely a Medgyessy-Nastase találkozó előestéjén nyílt levelet írt. Kónya-Hamar Sándor így fogalmazott: a protokollum mindig azok között köttetik, akik nem hajlandók egymást vállalni. Ilyen vagy olyan megfogalmazások bekerülnek a papírba, melyekből megvalósul valami, aztán azt keservesen védeni is kell. A Székely Nemzeti Tanács plakát-ügyében, sokkal keményebben föl kellett volna lépni, nem elég rendőri túlkapásról beszélni. Borboly Csaba, az Új Erő Platform képviseletében kérdezett: azok, akik úgy hiszik, hogy nincs helyük a mostani RMDSZ-ben, megtagadják a szatmári kongresszus határozatait? Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata platform elnöke arról szólt, hogy az RMDSZ-ben egyesek szeretnének tulipán-bárók, tulipán-hercegek lenni. Évek óta folyik és sokan türelmesen tűrték azt a kettőséget és azoknak a kettőségét, akik belül úgy játszottak, mintha kívül lennének, kívül úgy, mintha belül lennének, és megint egy harmadik változatra gondoltak. A kérdés az, hogy a Nemzeti Tanács szervezők rendelkeznek-e olyan elszántsággal, mint annak idején a román memorandisták? Ha igen, a történelemben nincs megtiltva senkinek, hogy vértanúvá váljék. Verestóy Attila a Székelyföld platform nevében leszögezte: az egységbe nem lehet mindenkit belezsúfolni. Aki nincs ellenünk, az még velünk lehet, de fogjuk fel, hogy aki ellenünk van, az nincs velünk. Kelemen Atilla, Novum Forum platformvezető, aki szeptember első napjaiban részt vett az Európa Tanács ülésén, elmondta, hogy ott Nastase az első kérdést Eörsi Mátyás liberális képviselőtől kapta, s az ez volt: Miért nem állhat a Szabadság-szobor? Szerinte az RMDSZ ezt a kérdést is meg fogja oldani. Winkler Gyula, a Szórvány platform nevében úgy vélekedett, el kell érni, hogy a jövő évre is minél többet bevihessenek a költségvetésbe azokból az igényekből, melyeket a helyi önkormányzatok az RMDSZ felé megfogalmaztak. Takács Csaba ügyvezető elnök kérte: azokkal az RMDSZ tisztségviselőkkel szemben, akik kétkulacsos politikát folytatnak, a szövetség határozottan alkalmazza saját alapszabályzatát. Rengeteg hozzászóló volt.Nagy Benedek: Cinikus, piszkos játék folyik a Székelyföldön és a székelységgel, visszaélnek temperamentumával, politikai tájékozottsági szintjével. /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2003. december 2.
Az ifjúság szerepe és lehetőségei a székelyföldi régióban címmel tartott háromnapos konferenciát a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) Gyergyószentmiklóson. A Miért tevékenységét a kiadott 8. Miért-füzet is tartalmazza, és rövidesen felkerül a www.miert.ro honlapra is.Nov. 29-én a tanácskozáson megjelent Ocsovai Tamás, a magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára is, aki beszédében a tárca jövő évi, határon túli ifjúsági szervezeteket támogató programjaira hívta fel a figyelmet. Borboly Csaba, a Miért ügyvezető elnöke előadásában kifejtette: Székelyföldön "kényszerfiatalok" élnek, akiknek legalább tíz évre van szükségük, hogy jövőjüknek anyagi alapot teremtsenek. Bíró Zoltán szociológus elmondta: az itteni fiataloknak csupán közepes szintű karrierre van kilátásuk, mert a jelenlegi gazdasági elit, amely szerinte 40-50 éves, 1990 után foglalta el jelenlegi pozícióját, azóta nem képezte magát, s a fiatalokat igyekszik távol tartani, hogy ne derüljön ki versenyképtelensége. Miklós István társadalomkutató egy Kárpát-medencei felmérés Székelyföldre vonatkozó adatait ismertette, amelyből kiderül: a térség 15-29 éves korosztályának ötvenhét százaléka gazdaságilag aktív, tíz százalékuk munkanélküli, nyolc százalékuk eltartott. Puskás Bálint szenátor szerint a hagyományokat felkarolva egy erős, új "Hangya" szövetkezeti mozgalom révén kell új gazdasági hatalmat kiépíteni. A Miért a 2004-es helyhatósági választásokon országos szinte 200 ifi jelölt önkormányzatokba juttatását tűzte ki célul. /Gergely Edit, Pál Hajnalka: Kényszerfiatalok és öreg elit. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./
2004. március 2.
A Krónika kérdései nyomán első ízben tette közzé az interneten éves jelentését a Communitas Alapítvány kuratóriuma. Az adatokból kiderül, 2003-ban az alapítvány 770 millió lejjel többet költött saját működésére, pályázatai lebonyolítására, mint amennyit a szórvány és az ifjúság számára, valamint az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a felhasznált 35,440 milliárd lejből csak tíz milliárdot osztott ki pályázati úton. A legnagyobb kiadási tételt az RMDSZ ügyvezető elnökségének is otthont adó alapítványi székház felépítése jelentette. A Communitas Alapítvány 2001 júliusa óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott költségvetési támogatást, eddig csak 2001 októberében számolt be az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) előtt tevékenységéről, akkor is csak részleges, összegző adatokat mutatott be. A most közzétett 24 oldalas dokumentumot egy ritkábban használt számítógépes formátumban tették fel a világhálóra, ráadásul úgy, hogy azt ne lehessen kinyomtatni, részleteit ne lehessen lemásolni. Az alapítvány 2003-ban 38,333 milliárd lejből gazdálkodhatott volna, ebből azonban 2,893 milliárdot 2004-re íratott át. A bevételi oldal tulajdonképpen a tavalyi 37,3 milliárdos állami támogatásból áll, ehhez a 2002-ből áthozott közel egymilliárd lej, valamint a banki kamat adódik hozzá. A kiadások oldalán a beruházásoké a legnagyobb tétel: 11,473 milliárd. 7,065 milliárddal a művelődési programok, 5,395 milliárddal a sajtó, 1,8-1,8 milliárddal a könyvkiadás és az ifjúsági programok, 1,5 milliárddal a szórványprogramok, 1,475 milliárddal az alapítvány saját programjai, majd a 432 milliót kitevő alkotói ösztöndíjak következnek a sorban. Saját működésére 4,5 milliárd lejt költött az alapítvány. A beszámoló 22 oldalon keresztül sorolja fel azoknak a szervezeteknek, sajtótermékeknek, programoknak a nevét, elnevezését amelyek a közművelődési, a sajtó, a szórvány, illetve az ifjúsági keret támogatásában részesültek; nem közli azonban tételesen is az összegeket, amelyeket egy-egy pályázónak kifizettek. Farkas András, az alapítvány programfelelőse azzal az indoklással utasította el a részletes tájékoztatást, hogy semmilyen garanciát nem kaptak a Krónikától arra: a lap maradéktalanul közli a listát hasábjain. A Krónika egyébként febr. 21-én az alapítvány elnökének, Markó Bélának és alelnökének, Takács Csabának is tudomására hozta: a lap kész külön mellékletben kiadni a 2001 óta kiosztott Communitas-támogatások teljes, tételes listáját, ha az alapítvány átvállalja a kiadás költségeit. Az alapítvány pályázatainak lebonyolítására 770 millió lejjel fizetett többet, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a pályáztatásra és annak ellenőrzésére fordított összegnek alig több mint kétszeresét (10,1 milliárdot) osztotta ki az alapítvány nyilvános pályázatokon. A kuratóriumi beszámoló a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek sorában első helyen említette a meghirdetés, a népszerűsítés költségeit. Ide sorolta még a szaktestületi és kuratóriumi ülések megszervezésének, a székházak fenntartásának és működtetésének, a támogatások rendeltetésszerű felhasználása ellenőrzésének a költségeit, valamint az utazási és szállítási költségeket is. Az összeg egyébként a 2003-as évben ugrott ekkorára. 2001-ben még 1,52 milliárdot, 2002-ben pedig 1,6 milliárdot fordított önmagára az alapítvány. Takács Csaba szerint ez nem jelent pazarló magatartást. A Krónika értesülései szerint a Communitas működési költségei azért ilyen magasak, mert több RMDSZ-székház is alapítványi székházként szerepel az aktákban, az RMDSZ-alkalmazottak többsége pedig Communitas-alkalmazottként kapja a fizetését. A beruházások 11,473 milliárdos keretéből is jobbára önmagát támogatta a Communitas. 5,273 milliárdot költött a kolozsvári irodaház bővítésére. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, az ingatlan valójában a Communitas székháza. Hogy milyen alapon működik az épületben az RMDSZ ügyvezető elnöksége, erre a kérdésre nem kívánt válaszolni az elnök. Később hozzátette, az RMDSZ több irodát is bérel a Communitas Alapítványtól. 1,4 milliárdot költött az alapítvány irodatechnikai fejlesztésekre, kommunikációs eszközökre, 645 milliót infrastrukturális fejlesztésre, 55 milliót számítógépes programok vásárlására. Összeadván e tételeket a saját programok működtetésére szánt 1,475 milliárddal és a működési költségekkel, az eredmény arra utal, hogy a Communitas Alapítvány az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi költségvetési támogatás több mint egyharmadát fordította önmagára vagy saját programjaira. E programok sorában a különböző évfordulós ünnepségek megszervezése, közvélemény-kutatások, felmérések készíttetése, a Haza a magasban című portréfilm elkészítése, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos költségek, valamint az alkotói ösztöndíjak átadási ünnepségének megszervezését említik. Takács Csaba szerint az irodatechnikai és infrastrukturális fejlesztésre, valamint kommunikációs eszközökre költött kétmilliárdnak nem csupán a Communitas, hanem a hozzá pályázatokat benyújtó más szervezetek is haszonélvezői voltak. Az alapítvány sajtószaktestülete 3 milliárdos keret sorsáról dönthetett, az elszámolásban 5,395 milliárd jelent meg sajtótámogatásként. Az alapítvány első ízben tette közzé az RMDSZ honlapján kuratóriumának összetételét. A testület nagy vonalakban az RMDSZ vezérkarával azonos. Kuratóriumi tisztsége mellett Markó Béla az ösztöndíjbizottságban, Takács Csaba pedig a szórványbizottságban elnököl. Kelemen Hunor kuratóriumi tagsága mellett a könyvkiadási és a sajtószaktestületben is jelen van. Utóbbiban az elnöki tisztséget tölti be. Márton Árpád képviselő a Szép Gyula ügyvezető alelnök által vezetett közművelődési szakbizottságban erősíti az RMDSZ-es vonalat, de az ösztöndíjbizottságban is részt vesz. A Kovács Péter ügyvezető alelnök által vezetett ifjúsági szakbizottságot tulajdonképpen az RMDSZ mögé besorakozó ifjúsági szervezetek csúcsszerve, a Miért vezérkara alkotja. A szaktestületek személyi összetétele tavaly óta csak kis mértékben változott meg. A művelődési szaktestületben Kiss Annamária helyét Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-tanácsos, a könyvkiadási szaktestületben Parászka Boróka helyét Domokos Géza, a szövetség volt elnöke, a sajtó szaktestületben Magyari Tivadar szociológus és Miklósi Ildikó szövetségi sajtóreferens helyét Kereskényi Sándor szenátor vette át, az ifjúsági testületből pedig Orosz Csaba távozott. Létrehozott a kuratórium egy új szaktestületet, mely kutatók külföldi konferenciákon, tanácskozásokon való részvételéhez nyújt utazási támogatást. E testületben az RMDSZ négy jelenlegi és egy korábbi ügyvezető alelnöke vesz részt. Az RMDSZ vezetői nyilatkozataikban többször hangsúlyozták, a költségvetési támogatásban részesülő kisebbségi szervezetek közül egyedül a Communitas vállalkozott arra, hogy nyílt pályázati rendszeren keresztül, szaktestületek bevonásával ossza el a támogatásokat. Nem tettek viszont említést arról, hogy az alapítvány e rendszeren keresztül a támogatásoknak csupán egy kisebb részét osztja. A nagyobbik rész sorsáról a kuratórium, azaz az RMDSZ vezérkara dönt. – A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től a szövetségnek már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén a Takács Csaba által bemutatott jelentés szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. A jogszabály hangsúlyozza, a pénz azoknak a kisebbségi szervezeteknek jár, amelyek pártként nem kapnak költségvetési támogatást. A Transindex internetes újságban közzétett adatok szerint az RMDSZ pártként 6,7 milliárd lej költségvetési támogatást kapott a 2003-as évre. 2001 A Krónika kérte: az alapítvány közölje a 2001-ben és 2002-ben támogatottak listáját, de erre nem kaptak választ. Takács Csaba az illetékes állami hivatalokhoz irányította a lapot kérdéseivel. A Communitas ugyanis háromhavonta küld részletes tájékoztatást a román kormány Etnikumközi Hivatalának a pénzek elköltéséről. /Gazda Árpád: Elsősorban önmagát támogatta a Communitas Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./ A Communitas Alapítvány kuratóriumának tagjai: Markó Béla szövetségi elnök (kuratóriumi elnök), Takács Csaba ügyvezető elnök (kuratóriumi alelnök), Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ választási kampányfőnöke, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A Communitas Alapítvány szaktestületei Sajtó Szaktestület: Kelemen Hunor – elnök, Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Szilágyi Dezső, Kereskényi Sándor, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond Könyvkiadás Szaktestület: Kovács András Ferenc – elnök, Dávid Gyula, Káli Király István, Kelemen Hunor, Domokos Géza, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor Művelődési Szaktestület: Szép Gyula – elnök, Borboly Csaba, Dáné Tibor Kálmán, dr. Földes Béla, Karda Emese, Könczei Csilla, Márton Árpád Ifjúsági Szaktestület: Kovács Péter – elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön Szórvány Szaktestület: Takács Csaba – elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke, Jakab Elek, dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István, Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László Alkotói Ösztöndíjbizottság: Markó Béla – elnök, Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád Utazási támogatások szaktestülete: Nagy Zsolt, Kovács Péter, Kötő József, Nagy F. István, Szép Gyula Támogatási keret a romániai kisebbségeknek Ebből a romániai magyarságnak jutott Nyílt pályázaton kiosztott összeg (milliárd lej) (milliárd lej) százalék (milliárd lej) százalék 2001. év 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002. év 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003. év 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004. év 240 50 20,83 * számított adatok
2004. március 20.
Az utóbbi napokban a Csík Terület Ifjúsági Tanácsot /CSTIT/ többen támadták azzal, hogy túlságosan agresszív választási kampányt folytat. Ezzel kapcsolatosan CSTIT vezetősége állásfoglalást tett közzé. Az a vád érte őket, hogy rendszeresen letépik ellenfeleik plakátjait. Ez hat településen valóban előfordult. Ezek azonban izolált esetek, és a letépett plakátok száma nem haladja meg a hatvanat. A CSTIT ezért nyilvánosan elnézést kér. A közlemény Borboly Csaba, a CSTIT elnöke írta alá. /Sajtóközlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2004. március 30.
Az előválasztáson Csíkszeredában ezerrel kevesebben voksoltak, mint négy évvel ezelőtt. A megyei önkormányzati képviselők listáján a összesített szavazatok szerint a következő kilenc személy kapta a legtöbb szavazatot: Borboly Csaba (8500 szavazat), Korodi Attila (8236), Zsombori Vilmos (7763), Borbély Ernő (7752), Papp Kincses Emese (7303), Mátéffy Győző (6805), Nagy Benedek (6202), Rácz Árpád (5925) valamint Bokor Márton (5898). Csíkszeredában nyolc választó körzetben szervezeték meg a szavazást és itt 3762 személy járult az urnák elé – mondotta Hajdú Áron a városi RMDSZ elnöke. A listán a legtöbb szavazatot kapta Hajdu Gábor (1067) és Bokor Márton (998). /(Daczó Dénes): Megújult önkormányzati képviselői listák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2004. június 9.
Hargita megyében a 31 tagú megyei önkormányzati testület összetétele: RMDSZ – 22 mandátum, Népi Akció (AP) és Szociáldemokrata Párt (PSD) – 3-3 mandátum, Demokrata Párt (PD) – 1 mandátum, valamint Beder Tibor független jelölt. A megyei tanács 22 RMDSZ-tagja: Bunta Levente Zoltán, Borboly Csaba, Farkas Zoltán Béla, Kolumbán Sándor-Gábor, Korodi Attila, Burus Tibor, Borbély Ernő, Sófalvi László, Ilyés Béla Károly, Zsombori Vilhelm, Vákár Gavril, Papp Kincses Emese, Tifán Ervin Csaba, Petres Sándor, Mátéffy Győző, Pálffy Domokos, Bondor Stefan, Nagy Benedek, Bende Sándor, Szabadi Kinga Zsófia, Rácz Árpád és Sándor Kálmán. Az AP tanácsosai: Kocs Ilona, Kis Zoltán és Both Emese. A bejutási arányt tekintve, az RMDSZ valamivel gyengébben szerepelt, mint korábban, hiszen 1996-ban és 2000-ben a bejutó tanácsosok 72,9%-a képviselte az RMDSZ-t, most ez az arány 70,9%-ra csökkent. /Sarány István, Szász Emese: RMDSZ-többségű megyei tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./
2004. június 14.
Jún. 11-én Csíkszeredában az RMDSZ Területi Küldötteinek Tanácsa döntött arról, hogy a csíkiak kit javasolnak a Megyei Tanács alelnöki tisztségére. A két jelölt: Borboly Csaba és Mátéffy Győző volt, végül Borboly Csabát választották. A Hargita Megyei Tanács alakuló ülését jún. 16-án tartja, amikor a 22 RMDSZ-es tanácsos mellett, 3 Szociáldemokrata Párti, 2 Demokrata Párti, 3 Népi Akció Párti képviselő és Beder Tibor független jelölt döntenek titkos szavazással, a Megyei Tanács vezetőségéről. /(Daczó Dénes): A TKT döntése szerint. Borboly Csabát javasolják alelnöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
2004. június 16.
Jún. 16-án tartják Csíkszeredában a megyei önkormányzati képviselőtestület alakuló ülését, amelyen megválasztják a testület elnöki és alelnöki tisztségeiről is. A csíki RMDSZ-szervezet területi képviselőinek tanácsa Borboly Csabát, Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnökét választotta alelnökjelöltnek, Mátéffy Győzővel szemben. A tanács különbizottsága jelentésében elmarasztaló megállapításokat tett a Borboly által koordinált Teleház-programmal kapcsolatban. Felrótták, hogy a megyei tanács költségvetési támogatását néha szerződésellenesen költötték el, valamint hogy a teleházak berendezését nemegyszer személyes célokra használják. Borboly Csaba politikai indíttatást látott a jelentés megfogalmazása mögött. /Rédai Attila: Belháború az elnökválasztás előtt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 16./
2004. június 17.
Jún. 16-án Csíkszeredán megtartotta alakuló ülését Hargita megye tanácsa. Megválasztották a vezetőséget. Bunta Levente, a megyei tanács eddigi alelnöke lett az elnök. Az elnök megválasztása után kifejtette: elsősorban Hargita megye érdekeit tartja szem előtt, és fontosnak tartja, hogy az erőforrások elosztásában legyen egyensúly. A két alelnök Borboly Csaba és Petres Sándor lett. /(Daczó Dénes): Megalakult Hargita megye új tanácsa. Bunta Levente az elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2004. július 29.
Júl. 27-én este Marosfőn megnyitotta kapuit az első Neumann tábor. A magyar Informatika és Hírközlési Minisztérium /IHM/ által szervezett táborban 180 erdélyi és magyarországi középiskolás diák vesz részt. A marosfői tábort Kovács Kálmán, az IHM minisztere, Markó Béla RMDSZ-elnök, valamint Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet alelnöke nyitotta meg. Markó Béla, köszöntőjében az RMDSZ, valamint a minisztérium példaértékű együttműködéséről szólt, majd bejelentette, hogy elkészítették az erdélyi magyar informatikai társadalom stratégiáját. Kovács Kálmán emlékeztetett arra, hogy 2003 májusában megállapodást kötött a minisztérium az RMDSZ-szel, ugyanakkor a többi határon túli kisebbségi szervezetekkel is, amelyben leszögezték a támogatási formákat. A minisztérium segíti a határon túli magyarságot az ismeret átadásában és a kulturális értékek digitális hordozókra való átmentésében. Kovács Kálmán rámutatott, hogy az idén második alkalommal, több helyszínen megrendezett Neumann táborokban négyezer diák vesz részt. A középiskolások számára megrendezett táborok mellett az egyetemi központokban is létrejöttek az e-Magyarország illetve a Neumann klubok. Kovács Kálmán bejelentette: támogatják a Sapientia valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetemeken az informatikai képzést. /(Daczó Dénes): Az első erdélyi Neumann tábor megnyitóján bejelentették: 300 millió forint értékben írnak ki pályázatot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
2004. szeptember 10.
Kilenc csíki település önkormányzatának képviseletében mintegy 30 választott tisztségviselő – polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok – vett részt felkészítőn, Marosfőn. A megnyitón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke arról beszélt, hogy az infrastrukturális fejlesztés a csíkvidéki önkormányzatokban kulcskérdés. A Csíki Területi Ifjúsági Tanács az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvánnyal, valamint a budapesti Villányi úti Vállalkozásfejlesztő Főiskolával közösen szervezte a felkészítőt. /Távlati fejlesztési stratégiák kidolgozását szorgalmazták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
2004. szeptember 11.
Borboly Csaba a Hargita megyei tanács alelnöke előválasztási kampánynyitó levélnek tartja Sógor Csaba szenátor levelét, amelyben többek között számon kérte Ioan Salajan ortodox püspöktől a csíksomlyói Domokos Pál Péter Gyermekotthon épületéből származó fűtőtesteket. A fűtőtestekkel kapcsolatban Borboly Csaba elmondta, hogy csak a jogos tulajdonos, a megyei tanács rendelkezhet fölöttük, és amit az egyetem igényel, azt visszaszerelik az épületbe. /Visszaszerelik a fűtőtesteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./
2004. szeptember 13.
Szept. 10-11-én Marosfőn tartotta tisztújító közgyűlését Csík Terület Ifjúsági Tanácsa. A mára 47 tagszervezetet tömörítő ifjúsági szervezet közgyűlésén új vezetőséget választottak. Az ifjúsági szervezet új elnökének Lőrincz Csillát választották a küldöttek, míg a négy alelnöki tisztségre Becze István (Kászonok), Szabó Kázmér (Karcfalva), Szilló Attila (Csíkcsicsó) és Borboly Csaba (Csíkszereda) kaptak megbízást. Az ülésen az eddigi 46 tagszervezet mellé felvételt nyert a csíkszeredai diáktanácsok szövetsége, a CSIDISZ. /Daczó Dénes: Meghatározó változások a CSTIT-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2004. október 4.
Az elmúlt hét végén került sor a MIÉRT éves konferenciájára Marosfőn. Új elnököt választottak Borboly Csaba személyében. A MIÉRT alelnöki tisztségébe Kovács Pétert választották. Ugyanakkor megalakult a MIÉRT önkormányzati tanácsa, melynek elnöke Szabó Ödön Bihar megyei tanácsos. Jelenleg a MIÉRT 230 tagszervezettel rendelkezik és különböző önkormányzati szervezetekben 800, 35 év alatti személy tevékenykedik. /MIÉRT-konferencia Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./
2004. október 6.
Borboly Csaba lett az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke. Az elnöki tisztségéből távozó Kovács Péter volt MIÉRT-elnök a következő két évben a társelnöki tisztséget tölti be. Borboly hangsúlyozta: a szervezetnek párbeszédet kell folytatnia a felsőoktatási intézményekben tanuló magyar fiatalokkal. A MIÉRT országos küldöttgyűlése megerősítette tisztségében Benedek Árpád Csabát, Borbély Károlyt és Kereskényi Gábort, ők töltik be a MIÉRT székelyföldi, szórvány-, illetve partiumi alelnöki tisztségét. A 11 tagú elnökség tagjai továbbá Szabó Ödön, Szabó József, Krisztián Zoltán, Lőrincz Csilla, Kovács Attila és Nagy Zoltán. Borboly Csaba kifejtette, hogy a MIÉRT megalakuláskor megfogalmazott célkitűzések nagymértékben megvalósultak. Meg tudták szólítani azokat a kevésbé tevékeny fiatalokat, akik nem vállaltak szerepet egyetlen ifjúsági szervezetben sem. A MIT vezetővel próbáltak tárgyalni, de az csekély eredménnyel végződött. Borboly szerint jó lenne, ha az erdélyi összmagyar ifjúsági struktúra nem fentről kezdeményezett egyezséggel valósulna meg. Borboly Csaba 2001–2003 között az Itthon, Fiatalon mozgalom alelnöke volt, 1999-től Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke. 1994-ben lett a Csíki Területi RMDSZ Választmány tagja, 2000-től Hargita megyei tanácsos, 2003-tól az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa Új Erő frakciójának vezetője és az RMDSZ Csíkszéki Szervezete Területi Küldöttek Tanácsának elnöke. /Borbély Tamás: Borboly és Kovács a MIÉRT élén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/
2004. október 20.
A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Progress Alapítvány támogatásával 30 millió forint értékű támogatást nyert el a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa /CSTIT/. A nyertes pályázat eredményeként a vidéki település számára elérhetővé lesz a világháló. A tervek szerint, harminc napon belül elkészült a rendszer első része – jelentette be Lőrincz Csilla, a CSTIT elnöke Borboly Csaba, a CSTIT alelnöke, valamint Becze István programfelelős. A tervek szerint 25 település számára teszik elérhetővé a világhálót. /(Daczó Dénes): Internet kapcsolat a falvaknak. Egy hónap alatt kiépül a Hargita Háló első része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2004. november 10.
Borboly Csaba, a MIÉRT-elnöke közleményben fejtette ki: elhamarkodottnak tartják, hogy a magyarországi kormánypártok a dec. 5-i népszavazáson, a határon túli magyarok kedvezményes honosításának elutasítására hívták fel szavazóikat. A kedvezményes honosítás ugyanis érdemben nem befolyásolja a kivándorlást, elutasítása viszont lelki traumát okoz a határon túli magyar közösségekben. A MIÉRT felhívja a magyarországi parlamenti pártok ifjúsági szervezeteinek vezető testületeit, hogy folytassanak konzultációt a MIÉRT-el, az erdélyi magyar fiatalok véleményének megismerése céljából. /Borboly Csaba MIÉRT-elnök: Sajtóközlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2004. november 12.
A magyarországi testvérmegyék közgyűléseinek elnökeihez fordult nyílt levélben Hargita Megye Tanácsának vezetősége. Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba és Petres Sándor alelnökök rámutattak: megdöbbenéssel tapasztalják, hogy a magyarországi közéletben egyre gyakrabban fordulnak elő olyan vélekedések, amelyek arra buzdítják az ország polgárait, hogy a december 5-i népszavazáson nemmel szavazzanak a kettős állampolgárságról rendelkező törvénykezdeményezést illetően. Felhívják a figyelmet arra, hogy a félmillió kezdeményező javaslatának népszavazás általi elvetése súlyos lelki traumát okozhat az önhibájukon kívül, Magyarország határain kívül rekedt – egyre fogyatkozó – magyar közösségeknek. /(Daczó Dénes): Levelek az IGENÉRT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2004. november 22.
Első alkalommal szervezte meg nov. 20-án a Hargita megyei önkormányzat a civil szervezetek konferenciáját, melyet Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke nyitott meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke üdvözölte a kezdeményezést. A konferencián előadások hangzottak el a környezetvédelemről, a politika és a civil szféra együttműködéséről, az EU-elvárásokról a civil szférával szemben, a közösségfejlesztésről, a kihívásokról stb. /Szüszer-Nagy Róbert: Civil szervezetek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./
2005. március 16.
Tusnádfürdőn az ünnepi megemlékezés előtt helyezték el a városközpontban álló hősök emlékművére azt a bronzból készült turulmadarat, amely a budapesti Szent Korona Társaság adományának köszönhetően készült el. Március 15-én Incze Dénes római katolikus plébános és Baricz Lajos református lelkész hirdetett igét, majd megáldották a bronz turulmadarat. Zólya Zoltán polgármester méltatta az 1848–49-es forradalmat, beszédet mondott Sógor Csaba szenátor és Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke. /Turulmadár került az emlékműre. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./
2005. április 20.
Április 15-én Aradon rendezte meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az Aradi Magyar Ifjúsági Tanács és az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet a III. Partiumi Konferenciát, melynek témája az ifjúsági és a megyei, illetve a helyi tanácsok együttműködése volt. Bognár Levente alpolgármester elmondta, hogy a találkozó célja a fiatalok támogatása, illetve bevonása az önkormányzatokba. Horváth Levente alprefektus, Borboly Csaba, a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet) elnöke, Kereskényi Gábor szatmárnémeti városi tanácsos, illetve Szabó József MIÉRT elnökségi tag, Bihar Megyei Ifjúsági Tanács-tag tartott előadást. /Szepesi Bea: Fiatalok a döntéshozatalban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 20./
2005. június 27.
Az RMDSZ Önkormányzati Főosztálya által Tusnádfürdőn június 25-én szervezett Turizmus a Székelyföldön elnevezésű konferencián több mint száz önkormányzati tisztségviselő, szakember és vállalkozó vett részt. Borboly Csaba Hargita megyei tanácsalelnök, Demeter János Kovászna megyei tanácselnök és Lokodi Emőke Maros megyei tanácselnök tartott előadást. A konferencia célja volt az önkormányzatok és a vállalkozók együttműködésének feltérképezése. Elhangzott többek között Nagy Benedek, a Sapientia – EMTE munkatársának Az önkormányzatok szerepe Székelyföldön a települések marketing-tevékenységében, továbbá Horváth Alpár a BBTE gyergyószentmiklósi kihelyezett kara tanársegédjének A turizmus területi tervezésének szemléleti kérdései című előadása. Az előadók között anyaországiak is voltak. Végül a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el Székelyföld turizmusa fejlesztésére vonatkozóan. /Hecser Zoltán: Turizmus a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./
2005. július 1.
Erdélyben a tavalyi magyarországi népszavazás után még mindig ellenségesen viszonyulnak az emberek a magyarországi kormánypártokhoz. Ezt bizonyítja, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt nem hívták meg a július 3–9. között zajló, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című tusnádfürdői táborba, ezzel szemben a román kormányfő kapott meghívót. Borboly Csaba, a diákszemináriumot szervező, az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke elmondta: noha tavaly jelen volt a táborban Medgyessy Péter, akkori magyar kormányfő, az idén nem küldtek meghívót Gyurcsánynak. Borboly közölte: egyrészt felmérést készítettek a fiatalok között, akiknek az volt az óhajuk, hogy a magyar miniszterelnököt ne hívják meg, másrészt pedig a táborban a szakmai részre, az integrációval kapcsolatos kérdésekre kívánnak hangsúlyt fektetni. A táborban az RMDSZ számos tisztségviselője mellett jelen lesz Baráth Etele integrációs miniszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. A szervezők Calin-Popescu Tariceanu román miniszterelnököt és Mihai Razvan Ungureanu román külügyminisztert is meghívták, de ők elfoglaltságukra hivatkozva közölték, nem tudnak részt venni az előadáson. /Dermedt magyar–magyar viszony. Gyurcsányt nem hívták meg Tusnádfürdőre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
2005. július 5.
Július 4-én kezdődött a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által a Hargita megyei Tusnádfürdőn szervezett II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diáktábor. Előadást tartott Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, valamint Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Veress úgy ítélte meg, hogy az önkormányzati jogharmonizáció terén Románia nagyvonalakban teljesíti az uniós elvárásokat. A kisebbségi törvénytervezetről szóló tusnádfürdői előadásában, Markó Attila kisebbségügyi államtitkár megjegyezte, jelenleg is akadnak olyan kormánykoalíciós politikusok, akik megpróbálják megakadályozni az érdekvédelmi szervezet célkitűzéseit. /K. O.: Elkezdődött a MIÉRT diákszeminárium Tusnádfürdőn. Mona Musca a kormánykoalíció Pruteanuja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Nem a Tusványos ellentábora kíván lenni a Tusnádon megkezdődött, az RMDSZ mellett működő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett diákszeminárium – szögezte le Borboly Csaba szervező, a Hargita megyei tanács alelnöke. Ezen a héten Tusnádon megfordulnak az RMDSZ vezetői, Magyarországról a határon túli magyarság kérdéseivel foglalkozó, illetve integrációs szakemberek érkeznek. /Farkas Réka: Nem ellen-Tusványos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
2005. július 11.
Július 9-én befejeződött Tusnádfürdőn a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) által szervezett II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszemináriumon. Tariceanu miniszterelnök bejelentette, hogy lemond, emiatt több miniszter nem jött el a szemináriumra, köztük Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Winkler Gyula gazdasági és kereskedelmi miniszter sem. Borbély László területrendezési miniszter úgy ítélte meg, hogy a kormánynak nem kellett volna lemondania. Valamennyien elmondták: a válság veszélybe sodorja Románia európai uniós csatlakozását. Borboly Csaba főszervező, a MIÉRT elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy a táborba nem jött el Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, Baráth Etele, a magyar kormány integrációs minisztere, illetve Szabó Vilmos államtitkár. Idén a magyarországi Ifjúsági Minisztérium nem támogatta ezt a tábort. Sokan ígértek pénzt, azonban csupán a Táncsics Alapítványtól és a Határon Túli Magyarok Hivatalától kaptak anyagi támogatást a diáktábor megszervezésére. /Kiss Olivér: Véget ért a tusnádfürdői diákszeminárium. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2005. július 12.
Nem Tusványos ellentábora a hónap elején lezajlott EU Belépő nevű MIÉRT-rendezvény, jelentette ki Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke. Borboly szavai tökéletesen megfelelnek a valóságnak, mert diákszemináriumuk versenyképtelen Tusványossal szemben, írta Bagoly Zsolt. A MIÉRT felvonultatja az RMDSZ első- és másodvonalbeli politikusait, akik az irányításuk alatt álló intézmény jótéteményeit ecsetelgetik. A rendezvény legfontosabb kijelentése Takács Csabától származik: Sürgős reformra, átszervezésre szorul a határon túlra irányuló támogatások rendszere. A „támogatási rendszert a politikától függetlenné kell tenni”. Mert „a különböző kormányok más-más szempontokat, prioritásokat tartanak szem előtt támogatáspolitikájuk kialakításában”. Az RMDSZ vezetősége tehát nem számolja fel az erdélyi magyarság fölött gyakorolt hatalmának legfőbb forrását, hanem a közelgő magyarországi kormányváltás miatt e hatalmat szeretné a jövő számára is biztosítani. Ezen a szemináriumon nem a nemzetstratégiáról és az autonómiáról volt szó, csak az EU-csatlakozásról, ezzel a magyarországi kormánypártok üzenetét közvetítették: az EU majd mindent megold: nem kell nemzetegyesítés, autonómia, mert úgyis eltűnnek a határok. /Bagoly Zsolt: Tusványos silány utánzata. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 12./
2005. augusztus 11.
A Kárpát-medencében élő fiataloknak az új korszak, a modernizáció hajtóerejévé kell válniuk – mondta Nagyváradon Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter, aki megbeszélést folytatott az erdélyi Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőivel, Borboly Csabával, a MIÉRT elnökével, Szabó Ödönnel, az RMDSZ Bihar megyei tanácsosával és Bíró Rozáliával, Nagyvárad alpolgármesterével. A tárcavezető meglátogatta az eMagyarország ifjúsági tábort. Ebben az évben 3200 határon túli és anyaországi fiatal nyaralt magyarországi táborokban, köztük több mint hétszáz erdélyi fiatal – mondta. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003 nyarán indította útjára az eMagyarország Ifjúsági Programot. /Fiatalok a Kárpát-medencében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./
2005. október 31.
Politikai mozgalommá kíván alakulni az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és az RMDSZ-en belüli politikai platformként akar tevékenykedni, jelentette be Borboly Csaba elnök október 29-én, a szervezet országos küldöttgyűlésén. A testület ülése előtt kétnapos konferenciát tartottak a Székelyföldi önkormányzatok lehetőségei az EU-csatlakozás előtt témakörben. Borboly Csaba mondta, a MIÉRT tagszervezeteinek száma közel száz, ennek fele pedig Csíkszéken működik, a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) tagszervezeteként. /Sarány István: Politikai mozgalommá válna a MIÉRT. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 31./
